Semmi gond, a nagyobból mindíg lehet kisebbet kivágni. A kivágáskor nagyon kellemes komponálni. Ha van nagyobb, attól még bárki szeretheti az APS-t is.

A Nikon lehet, hogy szuksegesnek latja a nagyobb pixelszamot, de en nem!

Igen, a Nikon valószínűleg úgy értékelte, hogy üzletileg ez a legmegfelelőbb. Nem baj, ez majd változik. A nagyobb méretű képek ugyanúgy futnak a számítógépen, csak lassabban.

analóg: sztem a Nikon bármikor tud ettől jobb felbontású érzékelőt adni a gépéhez,megvan neki már régen, csak nem teszi ki az asztalra. Talán azért nem, mert a teljes strukturában gondolkodik. Egy ettől nagyobb felbontású képet nem minden számitógép tud kezelni és különleges programok is szükségesek.

A 10 Mpixeles APS gépekről, eddig senki se mondta, hogy a jó optikákkal nem használhatóak. A 20 Mpixeles fullméretes gépnek ezzel azonos a felbontása. Egy ilyen CMOS felbontása 80 v/mm volna. Természetesen az eredményt a CMOS és az optika felbontása egyaránt korlátozza: 1/CMOS felbontása + 1/ optika felbontása = 1/ eredő felbontás
A Nikon biztosan szükségesnek látja a nagyobb pixelszámot, de most ennek a 12Mp -nek a reklámozásával lesz elfoglalva.

Szépen pereg az oldalon a vita a felbontásról. Közben csorog a nyálunk az uj Nikon miatt. Ez CMOS lesz, amelyet "csak" 12 MP-re vettek egy full frame-s gépnél. Miért? Mert -olvastam valahol- a pixelek mérete és formája miatt az obikat 200 v/mm felettire kell a 10 megás amatör gépeknél venni. (1/1.8 collos a szenzor ehhez a 10 MP-hez.) Nos a Nikon azt akarja, hogy a régi obikat is lehessen használni a géphez (ennek ellenére fejleszt hozzá ujat is) és ami a lényeg: Nem látja szükségesnek a nagyobb felbontást. No comment..

Kozben Jube folvilagositott, hogy az egessz Marskozelsegrol szolo hir, egy hirlapi kacsa. Mea culpa.:(

Ma este nem érek rá, inkább megvárom a következőt:o)

Akinek lehetosege, felszerelese es felhotlen ege,fotozza a a marsot ma ejjel 0:30-kor Ilyen lehetosege csak 2287 ben lesz ujra.
Allitolog majdnem holdnagysagu lessz.
Add tovabb.

fototechmania!
Ha itt vagy, lécci, küldd el a címedet (az enyém nyilvános), küldenék neked valamit.
Kösz

http://www.fototipp.hu/smp_sep4

Engem a digitális középformátum győzött meg, de nagyon. Látni egy huszonakárhány collos monitoron, ahogy a modell szempillája végigér saroktól-sarokig átlóban és mindez borotvaélesen...
Tudom én, hogy horror az ára, de nem lesz ez mindig így.

Szerintem sem eri meg mar kozepformatumra fotozni technikailag, ha meg tud maganak engedni az ember egy olyan gepet mint az 1Ds/D2Xs. Raadasul a teszt amit tanne mutatott, az meg egy 1Ds Mk.I-el keszult, azota az erzekolok zajat, tonusgazdagsagat es az aa filtert tekintve nagy lepesek tortentek.

A kozepformatum jo nosztalgiazni, meg az ember egy kozepformatumu geppel a nyakaban sokkal jobban feszit mint egy bena kis 35mm-es vazzal, de technikailag mar nem eri meg. Ugysem hasznalja ki az ember a film meretebol adodo felbontast, mert semmihez nem kell ekkora felbontas. A nagy nyomatokat csak a hulyek/extrem rovidlatok nezik par centirol. A kep meretenek megfelelo tavolsagbol nezve nem kell sztem 12 megapixelnel tobb semmihez sem (tudom croppolaskor jol jon, ha van meg par extra megapixel, de konyorgom tessek kozelebb menni, helyezkedni).

Ez az EN velemenyem, nem kotelezo senkire nezve sem, de szerintem a sulya es az ara a kozepformatumu filmes rendszereknek mar nem eri meg egy nagyobb (>8mpx) felbontasu DSLR-el szemben.

Analóg; van ott egy dobszkennerrel készült kép is... Az élesítésről is írnak.
Nem akarlak tovább győzködni.
Ha jobb is l e n n e a Pentax valami alig észrevehető mértékben, akkor sem látnám értelmét használni. (Méret, súly, laborálás, stb.) Ha nem akarnék lemondani a Ps nyújtotta előnyökről és lehetőségekről (és biztos, hogy nem akarnék) akkor a filmet is be kell szkennelni és akkor már megint csak nem érdemes.
Ami pedig a szkenner felbontását illeti; már így is látszanak a szemcsék!
A végeredmény: Goodbye film. Goodbye medium format.

tanne: Ők nem hazudnak, de nem is tévedhetetlenek. Átfutottam a leírást, ami eddig feltünt: Az Imacon szkenner, bár baromi drága, csak 3200 DPI-t tud, és lényegesen ,,skalpolja" a Pentax 67 eredményét. A számadatok is mutatják, az Imacon 16 biten 330 Mb-ot adott, miközben a Nikon LS 8000 felbontása 4000 DPI, és a kimeneti file 580 Mb. Sajnos még a 4000 DPI is elég szerény, de jelenleg csak erre van lehetőség. Kétségtelen hogy a filmmel sokkal könnyebb hibázni, a diginél az expo után egyenesbe megy a számítógépre az adat. Az összehasonlításnál még az sem volt számomra világos, hogy a beszkennelt képen milyen élesítést alkalmaztak. A diginél ugyanis a Bayer interpoláció miatt mindíg van élesítés, még akkor is, ha a fotós azt gondolja, ő nem kért ilyet. Ezért az összehasonlításhoz a beszkennelt képet is a Photoshopban élesíteni kell, akkor reálisabb az összehasonlítás. A tesztben az sem tetszett, hogy printert használtak fotópapirra történő levilágítás helyett , a printernél is egymás mellett vannak a ,,pixelek". Én sokszor együtt cipelem a nagy Pentaxot a digivel , amely nálam sajnos csak APS. Ha nem hibázok, nálam eddig élesség tekintetében a D200 nem nyert.

Értem én amit mondassz, de akkor ne higyjek a szememnek?
A belinkelt oldal egy tekintélyes nemzetközileg elismert site.
Kizártnak tartom, hogy hazudnának, lett volna idő megcáfolni őket.
Nézd meg (pl.) a York felirat alatt a korlát részleteit:
http://www.luminous-landscape.com/reviews/shootout.shtml
A felvételek azonos látószöggel készültek.

Sisi: Igen, ha pontosan fogalmazunk, akkor vonalpár/mm. De ha hanyagul csak v/mm- t mondunk,azért az is ugyanzt jelenti, hiszen nincsen fekete vonal fehér párja nélkül.

Érdekes ez a szakmai beszélgetés. Éedemes viszont kicsit pontosítani. A felbontást vonalpár/mm-ben adják meg, és nem vonalban. A filmej felbontása nem azonos az optikák felbontóképességével. Míg a jó objektívek felbontóképessége 100 vonalpár/ mm fölött van, a filmeké ennék jóval nagyobb, akár 400 is lehet.

Tanne: Úgy látom, talán nem fogalmaztam elég pontosan. A digigépekkel ábrázolható vonalak számát megadja a pixelek száma valahogy így: D200 3872×2692 pixel. A filmes géppel elérhető eredményt úgy kapjuk, hogy a felbontóképességet -vonal/mm - megszorozzuk a film hosszával. Tehát a rollfilmmel elérhető eredmény akkor is jobb, ha a vonal/mm- es felbontóképessége a kisfilmes szint alatt marad. Természetesen az ember azért vesz 4.5 ször nagyobb területű filmet, hogy az eredmény is 4.5 ször legyen jobb, és ne csak mondjuk háromszor.Ha például 60 v/mm-t sikerül elérni az 56×70 mm -es filmméreten, akkor az elérhető éles pontok száma a hosszabbik oldalon 60×2×70 =8400 pixel. hasonlóképpen a rövidebb oldalon: 60×2×56 =6720 pixel. Összesen tehát ez esetben 8400×6720 = 56 Mp a 6x7 -es gép. Szóval a miliméterenkénti felbontóképességet -amely esetleg a kisfilmes színvonal alatt maradhat, szorozni kell a mérettel, és így a végeredmény természetesen a kisfilmes ill. a digi fölé kerül.

Tanne: Úgy látom, talán nem fogalmaztam elég pontosan. A digigépekkel ábrázolható vonalak számát megadja a pixelek száma valahogy így: D200 3872×2692 pixel. A filmes géppel elérhető eredményt úgy kapjuk, hogy a felbontóképességet -vonal/mm - megszorozzuk a film hosszával. Tehát a rollfilmmel elérhető eredmény akkor is jobb, ha a vonal/mm- es felbontóképessége a kisfilmes szint alatt marad. Természetesen az ember azért vesz 4.5 ször nagyobb területű filmet, hogy az eredmény is 4.5 ször legyen jobb, és ne csak mondjuk háromszor.Ha például 60 v/mm-t sikerül elérni az 56×70 mm -es filmméreten, akkor az elérhető éles pontok száma a hosszabbik oldalon 60×2×70 =8400 pixel. hasonlóképpen a rövidebb oldalon: 60×2×56 =6720 pixel. Összesen tehát ez esetben 8400×6720 = 56 Mp a 6x7 -es gép. Szóval a miliméterenkénti felbontóképességet -amely esetleg a kisfilmes színvonal alatt maradhat, szorozni kell a mérettel, és így a végeredmény a kisfilmes ill a digi fölé kerül.
A saját élességtesztemnél szándékosan nem mérek v/ mm-es felbontóképességet -mert ez sok gondot vetne fel-, hanem egyszerűen csak az élességtáblán még olvasható legkisebb számot értékelem. Ez minden tényezőt tartalmaz, és a végeredményt minősíti attól függetlenül, hogy digivel ,vagy bármilyen filmes géppel készült is. Mivel az eljárás a végeredményt jellemzi, ezért a film és a digi közvetlenül összehasonlítható.