Fotóvilág fórum
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ...
Általános / Gondolatok...
Válasz erre
2017-11-17 18:57:25 - Josa

SzEjO157:
Ne is mondjad!

 

14 éves voltam amikor egy "kispajtás" csókolomot köszönt,
pár évtized és egy húsz éves hölgy tette ugyanezt.
Felszálltam a buszra és átakarták adni az ölőhelyet.
Kerüljük a teret ahol ifjak ülnek,vagy legalább a szemkontaktust és fiatalok maradunk

 

Egy kép többet mond, mint száz szó. És hatékonyabban tud hazudni is.

 

...micsoda 5letek... :)

LINK

 

Hurrá,
én ott leszek, addigra össze is jönnek a jobbnál-jobb témák, és az esetleges problémák!
Mindenki készüljön és tegye szabaddá magárt arra az időre!!!

 

Tapsolnak, kiáltnak, zászlót lobogtatnak;
Buda nagy hegyei visszakurjongatnak.

 

Május 8-11 között

 
Válasz erre
2017-11-05 11:02:09 - duncos

Szervezzük májusban!
Paul es Jánoshoz igazítva.
Üdv

 

Mikor májusban? Ha minden igaz, akkor május elején még én is ott leszek!

 

Pál: terveim szerint én akkoriban járok Budán; részemről nincs akadálya...

 

Májusban Pesten leszek. Esetleg egy találkozó akkor?

 

Ferikém,
ha megszervezed akkor lesz, ha Te nem, akkor én biztos nem - a költözésem miatt - én megpróbálok ott lenni, ha pld. Te v. más ősbölény megszervezi közülünk!
(Olvasd el az előzményeket!!!)

Kedves Tibor!
A halakat én is sajnálom, valszeg visszadobom őket az élő közegükbe, (minden élőt tisztelek, becsülök, és sajnálok ha elpusztul - bár ez az "élet" egyik rendje, a húsevők fennmaradásának eszköze stb. stb.) nem is a ragadozó ösztönöm játszik ebben szerepet, hanem a természetbe való beolvadás, a nyugalom, a csend, a napfelkelte varázsa, a víz 'szaga', az 'ott lét'!!! A fotómasinám nálam lesz, és amit veletek megosztásra érdemesnek tartok, azt majd látni fogjátok!

 

Kedves Alexmed!
Próbáltam, de nem jött be pedig sokan kedvelik.(Mi a titok?)
Ha pecáznom kellene vinnék egy könyvet. Sajnálom a halat és ha kifognám mit is kezdenék vele? Elkészíteni nem tudom. A jó halászlé pedig Isten ajándéka. A legrosszabbat Szegeden ettem. A legjobbat Baján.
Családok járnak össze,versenyeket tartanak és rang ott nyerni.
Volt szerencsém egy családi főzéshez, 40 éve történt a felejthetetlen élmény.
Sok évtizednyi kellemes pihenést. Várhatjuk a csodás Balaton fotókat?

 

Most akkor lesz találkozó novemberben vagy nem lesz? Olyan a hangulata a Képfórumnak mint egy kiárusításnak. Végeladás, nincs maradás.

 

Ez nem kérdês! Se az, hogy abszolút megérdemled, se az, hogy amennyit lehet, a víz mellett kell lenned. (És nyilván az se, ezt teljesen elhiszem neked, hogy a génekbe be van kódolva a kezdet és a vég, meg ami közte van. Apró módosítások lehetségesek, például elüthet a villamos :)

 

Az lesz Péter!
Egy a gondolatunk, már az első pillanatban kitaláltam, kiváltom az éves peca engedélyemet, felszereltetek egy hidegben fűtő, nyáron hűtő légkondit, aztán kora tavasztól késő őszig Balaton!...(Minden szerénytelenség nélkül úgy gondolom - megérdemlem azért, amit a társadalomért egész aktív életemben tettem!
Amíg élek .... mert - jól figyeljetek; 47 évig az eü. frontvonalában dolgozó minősített orvos mondja nektek - hogy meddig élünk azt elsősorban a génjeink szabják meg, vagyis a "vis vitalis" óránkban beállított lejárati idő!!!
Ezt akármit teszel, bárhogy élsz és főleg az egészségügy csak moderálni tudja!!!)

 

Hát. Érdekes kérdés, hogy hol is jó élni, lakni. Én harminc év után költöztem el a Gellért hegyi Ménesi útról, gyönyörű panorámájú, hatalmas kerttel rendelkező házból. Most sokkal nagyobb kertek közelében, / Margitsziget, Hajógyári sziget, Városliget /, ugyanakkor a város forgatagában élek. Mozgalmasabbá vált az életem. Szét vált a lakó és az élettér. A lakótér pont elég, cserében a megnövekedett élettér búsásan kárpótol. A hegyen a kertből sem kellett kimozdulni, szinte minden helyben volt, itt a kimozdulás lett az életem lényege.

 

Amikor el kellett költöznöm a Szabadsághegyről, késő ősz volt, kora reggel pára és köd szálldogált, minden kicsit könnyezett, nyirkossá vált. A zongoraszállítók megérkeztek, lenéztek a hegyről, és így szólt hozzám egyikük: tanár úr, elmegy erről a csodálatos helyről? Lenéztem én is, nagyot szippantottam a nyirkos, de kristálytiszta levegőből, és csak ennyit mondtam: muszáj.
Két szobánk már kevés volt a két fiúgyerekhez, egyikük iskolás, másik nemsokára az lesz. A két szobából ötszobás, két szintes zuglói lakásba költözünk, az két fiúval és zongorával nagyon jó lesz. De amint beszippantottam a friss, reggeli levegőt, belém hasított a felismerés, hogy ezt nem fogom kibírni. Nem is bírtam. Elkezdtem kutatni a hegyet, és keresni kezdtem ott egy olyan lakást, ahol éppen elférünk, és ára éppen kijön az ötszobás városi lakás árából. Szinte folyamatosan jártam a hegyet, amikor csak kevéske időm engedte. A harmadik év végén rátaláltam háromszobás új otthonunkra.
Karácsony előtt pár nappal költöztünk vissza a hegyre. Legszebb Karácsony volt életemben. Azóta élünk ismét a hegyen, ennek már több, mint két évtizede (előtte pedig egy évtized hegylakással indítottuk kis családunk életét a szomszéd utcában,így összesen több, mint harminc esztendőt töltöttünk el nyugalomban, jó levegőn, párszáz méterrel a nyüzsgő város fölött.) Nem tudom, hova, merre visz a sorsod, Sándor, de nektek - ha fotóidból jól látom - legalább van egy szép nyaralótok a víz mellett. Ott biztosan továbbra is remekül fogod magad érezni. Az új lakás pedig talán kényelmet hoz, és kisebb költségekkel járhat. Szurkolok nektek!

 

Sándor: Fel a fejjel, mexok6ó a változás; magam is keserves képpel költöztem az erdőről kis falunkba... de így megöregedvén, kényelmesebb. (és az erdő sincs messze:)

 

Nagyon köszönöm nektek a bajtársiasságot - igazán jól esik!...

 
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ...


A Fotóvilág működése

Alapszabályzat


Videóajánlat
Lépcsőszimfónia
kompozíciós esettanulmány

Tapétázás kisvakuval
video
Szarka Klára: A hírkép és a riport
tárgyfotó
Profi tárgyfotó egyszerű eszközökkel
számláló