ALEXPOZÍCIÓ
A fotónyersanyag túl kevés fényt kapott. Az
optimálisnál kisebb expozíció, amely már a
képeredmény észrevehetõ romlását
eredményezi.
AUTOFÓKUSZ
Egyes fényképezõgépeknek,
diavetítõknek vagy nagyítógépeknek az a
tulajdonsága, hogy a leképzett vagy kivetített
képet egy érzékelõ és vezérlõ
rendszer segítségével automatikusan élesre
állítják.
ÁLLANDÓ FÉNY
Folyamatosan világító fényforrások
fénye. A kifejezést a vaku rövid idejû
felvillanásától való
megkülönböztetésre használjuk.
ÁLLÓ KÉP Olyan kép, amelynek a
függõleges oldala hosszabb mint a vízszintes.
ASZFÉRIKUS LENCSE
Olan üveglencse. amelynek felülete a szabályos
gömbalaktól eltér. Aszférikus lencsék
alkalmazása javítja az objektív rajzolatát a
nagyobb rekesznyílásoknál.
ÁTLAGOLÓ (INTEGRÁLÓ)
FÉNYMÉRÉS
A TTL rendszerû
fénymérés legegyszerûbb módja. A
fénymérõ átlagot képez a kép
egész felületének világosság
-értékeibõl. Nagy fény-árnyék
ellentéteket mutató témáknál gyakran
hibás mérési eredményt ad.
ÁTNÉZETI KERESÕ, NEWTON KERESÕ
Ez a fényképezõgép felsõ
részébe épített kis optikai rendszer,
távcsõ. Ezen keresztülnézve
ellenõrizhetõ a képkivágás.
BEÁLLÍTOTT (ABSZOLUT)
ÉLESSÉG
Az a (a film síkjától számított)
távolság ahova az optikai élességet
beállítottuk.
BEMOZDULÁS (FELVÉTELI)
Ez a képen látható jelenség a felvétel
készítésekor alakulhat ki. Oka, hogy az
exponálás közben a fényképezõgép
vagy a téma elmozdul.
CSERÉLHETÕ OBJEKTÍV
A fényképezõgépek egy részénél
a képrajzoló objektív levehetõ,
cserélhetõ.
DENZITÁS (FEKETEDÉS)
A kidolgozott fotóanyagok fényelnyelésének
mérõszáma. A fényelnyelést az
elõhívott ezüst, vagy (színes filmnél,
képnél) a színezék okozza. D max=Maximális
denzitás, a fotóanyag lehetséges legsötétebb
tónusa. Az a denzitás érték amelynél nagyobb
az adott fotóanyagon és adott kidolgozással már nem
jöhet létre.
DIAPOZITÍV
Olyan elõhívott filmkocka, amelyen a látvány
valóságnak megfelelõ tónusokban vagy
színekben (pozitív kép) jelenik meg.
DX KÓD
A filmkazettán lévõ, elektromos áramot
vezetõ és nem vezetõ felületekbõl
kialakított mintázat. A gép fénymérõ
rendszere innen olvassa le a betöltött film
érzékenységét.
ELEKTROMECHANIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet amelynek mûködésében
mechanikus és elektronikus alkatrészek is részt vesznek. A
mozgató energiát általában rugók
adják, az idõk képzése elektronikus,
ELEKTRONIKUS ZÁR
Olyan zárszerkezet, ahol nemcsak az idõk képzése,
hanem a lamellák mozgatása is elektromos úton (pl.
lineáris motorral) történik.
ELÕHÍVÁS
Az exponált fotóanyagokkal végzett kémiai
mûvelet. Az elõhívási folyamat során a
látens kép fémezüstbõl vagy
színezékbõl álló valódi
képpé alakul át.
EXPONÁLÁS
Az a mûvelet, amikor a fényt a filmre engedjük. Ennek
során a fotóanyagon rejtett, látens kép keletkezik.
A nagyításnál a fotópapír
megvilágítását is exponálásnak
nevezzük.
EXPOZÍCIÓ (FELVÉTELI
EXPOZÍCIÓ)
A felvétel készítésekor a filmet érõ
fény mennyiségére utaló kifejezés.
Mértékét az un. expozíciós adatokkal
jellemezhetjük. Az általánosan használt
expozíciós adatok a mevilágító fény
erõsségén kívül a rekesznyílás
és az expozíciós idõ.
EXPOZÍCIÓ PRIORITÁS, (AUTÓFÓKUSZ
ÜZEMMÓD) Követõ autofókusz
A kioldógomb enyhe lenyomásakor bekapcsolódik az
autofókusz, és az élesség folyamatosan követi
a mérõmezõben lévõ téma
mozgását. A kioldógomb teljes lenyomásakor a
gép exponál, függetlenül az élesség
beállításának
mértékétõl.
EXPOZÍCIÓS IDÕ
(MEGVILÁGÍTÁSI IDÕ)
Az az idõ, ameddig az exponáláskor a fény a
fotóanyag egy pontját éri.
ÉLESSÉG
Az élesség az optikai leképzés, a
képalkotás minõségére utaló adat.
Elméletileg akkor éles a kép, ha a téma egy
pontjáról érkezõ fénysugarak a
képfelület egy pontjában találkoznak. A gyakorlatban
élesnek tekinthetõ a leképzés, ha a
képalkotó fénysugarak szóródása a
felületen 0,01 mm -nél nem nagyobb.
ÉLESSÉG PRIORITÁS (AUTÓFÓKUSZ
ÜZEMMÓD)
A kioldógomb teljes lenyomása után csak akkor
exponál a gép, ha az élességet már
beállította. A kioldógomb enyhe lenyomásakor az
élesség beáll az AF-mezõben lévõ
motívumra. Ebben a helyzetben rögzítõdik a gomb
elengedéséig.
FEDETTSÉG,
FÉNYVISSZATARTÓ KÉPESSÉG
A fedettség fénykép szemmel érzékelt
átlagos sötétségére vagy
világosságára utaló szakkifejezés. A
sötétebb képet nevezzük fedettebnek.
Fényvisszatartó képességrõl negatív
vagy diapozitív filmeknél beszélünk. Ezeknél a
nagyobb fedettség az átbocsájtott fény nagyobb
elnyelésének a következménye.
FEJEN ÁLLÓ KÉP
Fordított kép. Ezen a valós látvány
alsó része van felül és a felsõ alul
FEKVÕ KÉP Olyan kép, amelynek a vízszintes oldala
hosszabb mint a függõleges.
FELVÉTELI OBJEKTÍV
Fényképfelvétel céljára gyártott
képrajzoló lencserendszer. A
fényképezõgépek része.
FOLYADÉKKRISTÁLYOS KIJELZÕ (LCD)
A korszerû elektronikus fényképezõgépeken
lévõ részegység. Errõl a
fényképezõgép beállításaira,
mûködésére vonatkozó adatok olvashatók
le.
FORDÍTÓS FILM
A fordítós film a kidolgozás után a
valóságnak megfelelõ tónusú és
színû (direkt pozitív) képet ad. Nevét a
kidolgozás módszerérõl kapta. A filmet
elõször negatívként hívják elõ,
de egy késõbbi mûvelettel átfordítják
a tónusokat és a színeket. A valóságnak
megfelelõ képet hordozó filmkocka neve diapozitív.
FORMÁTUM
A filmkocka vagy a papírnagyítás alakjára és
méretére utaló kifejezés.
FOTÓANYAG
A fotófelvétel vagy a nagyítás
készítésére alkalmas
fényérzékeny anyag. Film vagy fotópapír.
FOTÓNYERSANYAG
A még nem exponált fotóanyag (szûzanyag)
FÉNYERÕ
Az objektíven beállítható legnagyobb
rekeszérték.
FÉNYMÉRÉS (
MEGVILÁGÍTÁS-MÉRÉS )
Fénymérõvel végzett mûvelet. Célja,
hogy a film optimális expozíciójához
szükséges rekesz és idõ párokat
meghatározzuk.
A mérés módja lehet:
- direkt (közvetlen vagy a beesõ fény mérése)
- indirekt (közvetett vagy a visszavert fény mérése).
A fényképezõgépbe épített
fénymérõk így mûködnek.
FÉNYMÉRÉSI MÓD
A fényképezõgépe épített
fénymérõ a témáról
visszaverõdõ fényt érzékeli. A
fénymérési mód azt határozza meg, hogy a
fénymérõ a képfelület mely részeit
és milyen mértékben veszi figyelembe az
expozíció meghatározásához.
FÉNYREKESZ (BLENDE)
A fényrekesz az objektív fényáteresztõ
(hasznos) átmérõjét szabályozó
szerkezet. A korszerû fényrekeszek egymásra
csúszó vékony fémlemezekbõl,
lamellákból állnak.
FÉNYÉRTÉK
Az expozíciót a fényképezõgépen
két számérték határozza meg. Ezek a
rekesznyílást és a megvilágítási
idõt leíró számok. A fényérték
egy számadattal jellemzi az expozíciót. Ez a szám
annál nagyobb, minél erõsebb fényben való
fényképezéshez állítottuk be a
fényképezõgépet. A fényérték
minden egész számértéke kétszer akkora
expozíciót (a filmen kétszeres
fénymennyiséget ) jelez mint az egyel kisebb szám. A
fényérték jelzése FÉ, LW vagy EV.
FÉNYÉRZÉKENYSÉG
1, Egyes anyagoknak az a tulajdonsága, hogy bennük a fény
maradandó fizikai / kémiai változást okoz.
2, A fotonyersanyagok jellemzõ adata. Arról szolgáltat
információt, hogy mennyi fény szükséges az
optimális expozícióhoz.
FOKOZAT
Egy fokozatnyi különbségnek a fénymennyiség
duplázódását vagy felezõdését
nevezzük. Ennyi különbség van a szabványos
rekeszértékek és a szabványos
idõértékek két szomszédos tagja
között.
FRONTLENCSE
A felvételi objektívek külsõ, a téma
felé nézõ lencsetagja.
GYÚJTÓTÁVOLSÁG
A gyüjtõlencsékre párhuzamosan érkezõ
fénysugarak a lencse másik oldalán egy pontban
találkoznak. A lencse fõsíkja és a
fénysugarak metszéspontja közötti
távolság a gyújtótávolság. Ez a
fényképészeti objektívek egyik jellemzõ
adata. Számértéke általában
milliméterekben kifejezve fel van tüntetve az objektíven.
GÉPVÁZ
A fényképezõgépek fõ szerkezeti
egysége. A cserélhetõ objektíves kisfilmes
gépeknél errõl levehetõ az objektív, esetleg
a hátfal, keresõ stb.
HÁTFAL
A kisfilmes fényképezõgépek hátsó
részét borító szerkezeti egység. Egyes
típusoknál ez cserélhetõ.
HELYES EXPOZÍCIÓ
A legoptimálisabb képet eredményezõ expozíció
IDÕ AUTOMATIKA (REKESZ
PRIORITÁS)
A fényképezõgép megvilágítási
automatikájának egyik formája. Ilyenkor a
rekeszértéket kézzel kell beállítani. Ehhez
a fénymérõ adatai alapján a
fényképezõgép választ és
állít be megvilágítási idõt.
ISMÉTLÉSI IDÕ (VAKU)
A vakukészülékek két villanása
között el kell telnie bizonyos idõnek. Erre az idõre a
kisülési energiát adó kondenzátor
feltöltéséhez van szükség. Az egyes
villantásokat csak a feltöltés után lehet
ismételni.
ISO
A fotográfiában: a fényérzékenység
nemzetközi mértékegysége. Egyémként a
Nemzetközi Szabványügyi Szevezet (International Standard
Organization) nevének rövidítése.
KERESÕ
A keresõ a fényképezõgépnek az a
része, amelybe belenézve látjuk a témát. Ez
teszi lehetõvé a felvételkor a
képkivágás beállítását. A
korszerû keresõk e mellett az élesség
ellenõrzésére, beállítására is
alkalmasak.
KÉPKAPU
A fényképezõgépnek az az ablaka amelyen
keresztül a fény a filmre juthat. A vetítõ és
nagyítógépeknél az
átvilágított filmet befogadó ablakot nevezik
képkapunak.
KÉPKIVÁGÁS
A látványnak a filmre illetve a kész képre
kerülõ része. A képszélek által
határolt látvány.
KONTRASZT
A kép világos és sötét részei
közötti tónuskülömbség. Ha két
kép azonos motívumot ábrázol és az egyik
képen két megfelelõ témarészletnek nagyobb a
tónuskülönbsége mint a másikon, akkor annak
nagyobb a kontrasztja.
KÖZÉPFORMÁTUM
A 6 cm széles tekercsfilmre készülõ felvételek
összefoglaló neve. A korszerû
középformátumú
fényképezõgépek képkockájának
méretei: 4,5x6 cm, 6x6 - 6x7 - 6x8 - 6x9 cm. Az ennél nagyobb
filmkockákat már nagyformátumnak hívjuk.
KULCSSZÁM
(VEZÉRSZÁM)
A vakukészülékek
fényteljesítményére utaló adat.
Értékét úgy kapjuk, hogy a téma
távolságát (méterben) megszorozzuk azzal a
rekeszértékkel, amelynél az adott motívum helyes
expozícióval jelenik meg az ISO 100/21
érzékenységû filmen. Például 32-es
kulcsszámú vakuval a 2 méterre lévõ
témához f/16 rekesznyílás tartozik.
A
lexikon folytatása: L-Z
|
