Fotóvilág Újdonságok Adok-veszek Digitális Fotó Magazin Kéfórum Fórum Linkek Tesztképek

Zoom objektívek


Gyakorlati ismeretek haladóknak a zoom objektívekrõl, azok fajtáiról és használhatóságáról. A cikkhez konkrét, típus szerinti ismertetések is kapcsolódnak.
Ma már legtöbb igényes fényképezõgép változtatható gyújtótávolságú objektívvel kerül forgalomba. Az ilyen lencséket zoom (zum) objektíveknek is nevezik. Egy idõben gumioptikáknak is hívták ezeket a konstrukciókat, de manapság már ritkán használják ezt a kifejezést. Változtatható látószögA zoom objektív lényege, hogy egy lencsetag elmozdításával bizonyos konkrét értékek között folyamatosan változtatható az objektív gyújtótávolsága (1. kép). Ez egy beállítógyûrû elforgatásával vagy hosszirányú húzásával valósítható meg. A változtatható gyújtótávolság változtatható látószöget jelent. Ezzel a fotós helyváltoztatás nélkül be tudja állítani a számára ideális képkivágást. Amíg nem léteztek ilyen objektívek addig az igényes fotósnak négy-öt fix fókuszú objektívet is magával kellett vinnie. Csak így tudta megoldani azokat a feladatokat, amelyek egy része nagylátószöget, más része enyhébb vagy erõsebb teleobjektívet igényelt. A nem változtatható gyújtótávolságú (fix fókuszú) objektíveknek is van elõnye, ezért ezeket is széles körben használják. Zoom objektívek készülnek az APS kamerákhoz, a kisfilmes (35 mm) gépekhez és a középformátumú profi gépekhez is. A példáinkban szereplõ gyújtótávolság adatok a kisfilmes gépek objektívjeire vonatkoznak.

Általános "zoomológia"
Zoom objektívA zoom objektívek egy része az igényes fotóamatõrök részére készül, más részük a profik, elsõsorban a fotóriporterek eszközei. Ennek megfelelõen különbözõ kialakítású és árkategóriájú objektívek szerezhetõek be. A gumiobjektívek egyik általánosnak mondható jellegzetessége, hogy fényerejük kisebb mint az azonos gyújtótávolságú fix fókuszú konstrukcióknak. Ezért aki gyakran dolgozik gyenge fényviszonyok között annak nagy fényerejû fix fókuszú lencsékre is szüksége lehet. Aki megfelelõen megvilágított helyszíneken fényképez vagy vakut használ, annak a kisebb fényerõ nem okoz gondot. Ma már van olyan zoom objektív amelynek látószög-variációja négy-öt szokásos fix fókuszú lencsét is helyettesít. Így kisebb súllyal kényelmesebben oldhatóak meg ugyanazok a fényképezési feladatok. (2. kép: 28-105 mm közötti különbség)

A zoom lencsék gyújtótávolsága mindig két konkrét szélsõ érték között változtatható. E két érték közötti különbséget hívjuk gyújtótávolság-átfogásnak. Változó és állandó fényerőEgyes konstrukcióknál ez kétszeres (pl. 35-70 mm). Gyakran ez 3-4 szeres (pl. 70-210 mm), de léteznek tízszeres vagy még nagyobb átfogású zoomok is (pl. 35-350 mm). A fényerõ, tehát a legnagyobb rekesznyílás szempontjából kétféle zoom objektív létezik. Az egyiknél a fényerõ együtt változik a gyújtótávolsággal. Ilyenkor a nagyobb látószögnél több fény megy át az objektíven. "Ráközelítve" csökken a lencse fényáteresztõ képessége. Ez azt is jelenti, hogy például 70 milliméternél beállított 8-as rekesznyílás 200 milliméternél már lehet, hogy csak 11-nek felel meg. Ha az expozíció vezérlése nem automatikus, például mûtermi vaku használatakor, akkor ez gondot okozhat. A zoomok másik, általában drágább csoportjánál a rekesznyílás az egész gyújtótávolság-tartományban azonos marad. Ezek nem okoznak hasonló gondokat. (3. kép: zoom objektívek változó és állandó fényerõvel.) Itt meg kell említeni, hogy a fényerõ szoros összefüggésben van az objektív méretével és így a súlyával is. A nagyobb fényerõ csak nagyobb lencseátmérõvel és így nagyobb súly árán lehetséges. Az objektívek sokak számára legfontosabb tulajdonsága a rajzolat. Ez leegyszerüsítve a kép élességét jelenti. Ez nincs közvetlen összefüggésben a többi tulajdonsággal és az ismertetõk nagyon ritkán közölnek erre vonatkozó adatot.

A gyújtótávolság-átfogás
A lencsék konkrét gyújtótávolság értékei rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Legtöbbször közepes vagy standard zoomokkal találkozunk. Ezeknél egy nagylátószögû (pl. 28 mm) és egy enyhe teleobjektív (85 vagy 105 mm) között lehet az értéket beállítani. Ezek sokféle célra megfelelnek. A 28 mm már alkalmas belsõ terek vagy tájak esetleg nagylátószöget igénylõ riportképek készítésére. A 80-100 mm ideális portrézó vagy alakfotózó objektív. Az olcsóbb gépeken gyakran elhelyezett 35 mm-es véghelyzetû zoom nagyon enyhe nagylátószöget jelent. Ezt csak kis igényû hobbyfotózáshoz lehet ajánlani. Az érdemlegesen használható nagylátószög a 28 mm vagy az ennél is rövidebb gyújtótávolság. Akinek a munkájához fontosak a nagy látószögek az használhat kimondottan nagylátószögû-zoom objektívet. Néhány példa: 17-35 mm (Canon F:2,8 USM), 20-35 mm (Canon F:3,5-4,5 USM), 20-35 mm (Nikkor F:2,8 D IF) 24-50 mm (Nikkor F:3,5-4,5 D), 17-35 mm (Sigma F: 2,8-4 EX ASP).
Sigma 28-200 mmA tele-zoomnak nevezett család tagjai különbözõ hosszú gyújtótávolságok között állíthatók. Legkedveltebb a 70-200 mm vagy a 70-300 mm körüli tartomány. Ez portréhoz, divatfotóhoz vagy hasonló célokra ideális. Napjainkban egyre több olyan zoom objektív lát napvilágot amelynek az eddig említetteknél nagyobb az átfogásuk. Sokszor ezek a nagylátószögûtõl a teleobjektívig állíthatóak be. A 28-200 mm-es tartomány általános célokra például univerzálisnak tekinthetõ. (4. kép: Sigma 28-200 mm átfogású objektív.) Ráadásul sokszor az ilyen lencserendszerek kompakt felépítésûek, azaz viszonylag kicsi a méretük és a súlyuk.
A zoom objektívek új generációjának kifejlõdését a számítógépes optikai tervezés, az új üvegfajták kialakítása valamint a korszerû üvegcsiszolási technológiák tették lehetõvé. Az igényes objektívekben a rajzolat javítása érdekében gyakran alkalmaznak alacsony színszórású üvegeket, aszférikus lencséket, belsõ vagy hátsó élességállítást.

Ezekrõl a fogalmakról és a korszerû objektíveken található jelölésekrõl lásd
Az objektívek tulajdonságainak jelölései
címû cikkünket.


Eredeti és idegen elõállítók
A cserélhetõ objektíves fényképezõgépekhez a gépek gyártói mindig biztosítanak megfelelõ objektív választékot. Ezek az eredeti (a gép márkájával azonos márkájú) objektívek. Itt mindig biztosított az a minõség, amit az adott márka képvisel. Vannak olyan gyártók amelyek csak objektíveket készítenek különbözõ márkájú fényképezõgépekhez. Ezek általában (nem mindig) olcsóbbak az eredeti objektíveknél. Az idegen elõállítók között nagy minõségi különbségek vannak. Van néhány olyan (idegen elõállító) márka is, amely magas minõségi színvonalat képvisel. Ezért akinek a pénztárcája márkás gépéhez nem engedi meg az eredeti csereobjektívet, az alapos tájékozódás után más márkájú objektívet is vásárolhat hozzá. Ez fõleg a középkategóriás (igényes amatõr, félprofesszionális) felhasználókra vonatkozik. Aki csúcsminõséget akar és anyagi lehetõségei engedik, az inkább maradjon a csúcskamerák eredeti objektívjeinél.

Néhány márkanév.
A legismertebb objektívmárkák a Sigma, a Tamron vagy a Vivitar. Ezen kívül forgalmaznak még Magyarországon Exakta objektíveket is. Ez utóbbi nem éri el a középkategóriás színvonalat. Az Angineux cég termékei viszont kiemelkedõ minõségûek. Szakmai körökben az objektívek Rollce-rollce-aként szokták emlegetni ezt a márkát. Az ára is ennek megfelelõ.

© Copyright: DOCENS 1999

Fõoldal ¦ Képvilág¦ Kéfórum ¦ Hírek ¦ Analóg spec. ¦ Digitális spec. ¦ Fotóeszközök¦ Digit. eszközök¦ általános ismeretek ¦ Felsõbb szint ¦ Fotókönyvek ¦ Lexikon ¦ Adok-veszek ¦ Digitális kép¦ Fórum¦ Hírlevél ¦ Linkek ¦