Fotóvilág Újdonságok Adok-veszek Digitális Fotó Magazin Kéfórum Fórum Linkek Tesztképek

Canon


A villanófény -1


A villanófényrõl és annak használatáról szóló sorozatunk elsõ részében a témához tartozó általános, de fontos tudnivalókkal foglalkozunk.

Tovább a téma 2. részéhez
Tovább a téma 3. részéhez
Tovább a téma 4. részéhez
Tovább a téma 5. részéhez

Ha a meglévõ fény a felvétel elkészítéséhez nem elegendõ, akkor mesterséges fényforrást kell igénybe venni. Ez lehet izzólámpa vagy villanófény. A villanófény (vaku, örökvaku) elõnyei:
- Fénykibocsátása rövid idejû így jól illeszkedik a fényképezõgépek mûködéséhez.
- Alacsony az energiafogyasztása.
- Fényének színösszetétele a nappali fénnyel azonos.
kisvakustúdióvaku
A vakukészülékeket többféle célra is gyártanak, és sokféle típus van forgalomban. A villanókészülékek két fõ csoportra oszthatók: hordozható riportervakuk vagy stúdióvakuk. Mind a két kategóriában különbözõ teljesítményû és kialakítású készülékek találhatóak.

Kisvakuk
A hobbyfotóhoz vagy riporteri munkához általában kisvakukat használunk. A korszerû kisvakuk fényszabályzó automatikával is rendelkeznek. Ez mûködhet a vakun lévõ érzékelõvel vagy a fényképezõgépbegépbe épített, objektív mögötti fénymérõvel. Ez utóbbi, fejlettebb módszert TTL rendszernek is hívjuk. A villanókészülékek fényét egy gázkisülési csõ szolgáltatja. Ha a kisülési csõre nagy elektromos feszültséget kapcsolunk, akkor rövid idejû de nagy energiájú fényfelvillanást produkál.
A vaku belsejeA vaku működése
A mûködés sémája:
1, Bekapcsolás után a telepek kis feszültségét az elektronika a villanócsõ mûködéséhez szükséges magasabb feszültséggé alakítja.
2, A nagy feszültségû villamos energia feltölti a kondenzátort. A feltöltõdéshez bizonyos idõre van szükség. Ez alatt nem lehet villantani (ismétlési idõ).
3, A vaku villantásakor a kondenzátor összekapcsolódik a villanócsõvel. Így a benne tárolt nagy feszültségû elektromos energia fényfelvillanást hoz létre.

A vakuszinkron idõ
Az átlagos vakuk fénye egy rövid idejû felvillanás. A vakunak akkor kell villannia, amikor a gép zárszerkezete teljesen nyitva van. Csak így lesz az egész filmkocka felülete megvilágítva. A mechanikus fényképezõgépeknél a megvilágítási idõk között az egyik meg van jelölve. Ez a vakuszinkron idõ. Villanófény használatakor legtöbb fényképezõgépen ezt kell beállítani. A szinkronidõ jelölése a többitõl eltérõ szín, X vagy villám-jel.
Idő: 1/125 sec.
Megvilágítási idõ: 1/125 sec
Idő: 1/250 sec.
Megvilágítási idõ: 1/250 sec
Idő: 1/500 sec.
Megvilágítási idõ: 1/500 sec
A vaku akkor villan el, amikor az elsõ redõny lefutott, elhagyta a képkaput. A vakuszinkron idõnél és a hosszabb idõknél ebben a pillanatban a zár teljesen nyitva van. A rövid idõknél a második redõny az elsõ leérkezésekor már eltakarja a képkapu egy részét. Ezért nem lesz kivilágítva az egész filmkocka. A vakuszinkron idõnél hosszabb idõkhöz nyugodtan lehet vakuzni. Ilyenkor semmilyen hasonló probléma nem mutatkozik.

A vaku szinkronizálása
A zár nyitásának és a villanásnak azonos idõben, szinkronban kell megtörténnie Ehhez a villanókészüléket elektromosan össze kell kapcsolni a fényképezõgéppel.
Ez lehetséges:
- középérintkezõs vakupapuccsal
- szinkronzsinórral,
- vezeték nélküli távvezérlõvel
Vakupapucs
A vakupapucs egy sín a fényképezõgépen. Ebbe kell becsúsztatni a vakut. Legtöbb fényképezõgépen a papucs elektromos érintkezõkkel is el van látva. A vaku felhelyezésekor az érintkezõk elektromos kontaktusba kerülnek a vakukészülék megfelelõ érintkezõivel. Ezzel biztosítható, hogy a vaku a megfelelõ pillanatban villanjon. A rendszervakuknál a megfelelõ érintkezõkön keresztül valósul meg a vaku fénykibocsátásának a szabályozása, vezérlése is (részletesebben késõbb, a rendszervakuk címû részben).
Szinkronzsinor csatlakozó
A szinkronzsinór egy vékony elektromos vezeték, ami összeköti a vakut a fényképezõgéppel. Ez általában a vaku tartozéka. Szabványos csatlakozó dugóját a fényképezõgépen lévõ megfelelõ aljazatba kell bedugni. Nem minden fényképezõgépen található ilyen aljazat, más néven szinkronzsinór-csatlakozó. Az amatõr felhasználásra szánt fényképezõgépekrõl sokszor lehagyják ezt. A szinkronzsinóros kapcsolat fõ elõnye, hogy a vakunak nem kell megszabott helyen, a fényképezõgépen lennie. Azt a géprõl levéve, távolabb elhelyezve is lehet használni. A több villanófejjel rendelkezõ, igényes világítást lehetõvé tévõ mûtermi vakuberendezések is legtöbbször szinkronzsinórral csatlakoznak a fényképezõgéphez.
Távvezérlő
A vaku elvillantása, sõt a vezérlése is megoldható közvetlen elektromos érintkezés nélkül. Ez a TV távvezérlõjéhez hasonlóan, általában infravörös fénnyel valósul meg. Egyes fényképezõgép típusokba olyan infravörös fényforrást építenek, ami elvillantja az erre alkalmas vakukat. Néhány fényképezõgép ezzel a módszerrel képes a géprõl levett vaku fényének vezérlésére is.

A távolságtörvény
Általános törvényszerûség, hogy a megvilágítás erõssége a forrástól távolodva a távolság négyzetével arányosan csökken. Például kétszeres távolságban ugyanazok a fénysugarak négyszer nagyobb területre esnek. Így ugyanakkora felületre csak negyedannyi fény jut.
A távolságtörvényA távolságtörvény
Különösen feltûnõ a távolságtörvény érvényesülése, ha a vaku a fényképezõgépen van és a témának nagy a mélysége. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közelebbi motívumok lényegesen több fényt kapnak, mint a távolabbiak. Ezért könnyen megtörténik, hogy az elõtér túlexponálódik, ami középen van az jó lesz, a távolabbi részek pedig alulexponáltá (túl sötétté) vállnak.
A kulcsszám
A hagyományos vaku fénye egy rövid idejû felvillanás. Ezért ilyenkor az expozícióra nincs hatással a megvilágítási idõ változtatása. Az expozíciót csak a rekesznyílással szabályozhatjuk. Közelebbi motívumnál szûkebb, távolabbinál nagyobb rekesznyílás szükséges. A kisvakuk fényteljesítményét egy számadattal szokták jellemezni. Ezt a szakirodalom kulcsszámnak, vezérszámnak, Leitzahlnak vagy Guide number-nek is nevezi. A kulcsszámból ki lehet számítani, hogy egy adott távolságban lévõ témánál milyen rekeszérték adja az optimális expozíciót. Az erõsebb fényû vakunak nagyobb a kulcsszáma.
A vezérszám
A kulcsszámot el kell osztani a vaku és a téma távolságával (méterben). Így megkapjuk az optimális expozíciónak megfelelõ rekeszértéket. Például 32-es kulcsszámú vakunál a 2 méterre lévõ motívum 16-os rekesznyílással lesz jól exponálva. A kulcsszám mindig egy adott érzékenységû filmre vonatkozik. A készülékek ismertetõjében megadott vezérszám általában ISO 100/21 filmet feltételez.
Tájékoztató táblázat
A kisvakukon mindig van egy táblázat vagy számolótárcsa. Errõl leolvasható, hogy egy adott filmérzékenységnél milyen távolsághoz milyen rekeszérték tartozik. Az automata vakuknál a megadott kulcsszám a legnagyobb fénykibocsátásnál érvényes.

© Copyright: Dékán István

Folytatás: automata vakuk

Fõoldal ¦ Képvilág¦ Kéfórum ¦ Hírek ¦ Analóg spec. ¦ Digitális spec. ¦ Fotóeszközök¦ Digit. eszközök¦ általános ismeretek ¦ Felsõbb szint ¦ Fotókönyvek ¦ Lexikon ¦ Adok-veszek ¦ Digitális kép¦ Fórum¦ Hírlevél ¦ Linkek ¦