fotovilag.hu

Hírek Tesztcikkek Tesztképek Gépadatbázis Cikkek Videó Képfórum Fórum Linkek Apróhirdetés Pályázatok Kiállítások Tagok Médiaajánlat Impresszum

« 2012. Május »
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

Aktuális gyorstippünk:

A mozgás érzékeltetése

Monitorkalibrációs segédábra

Profi monitorkalibráció ábrák:
www.lagom.nl

Mit ne tölts fel a Fotóvilágra?

Tesztcikkek / Casio EX–Z1000

Casio EX–Z1000

2007-01-05

A Digitális Fotó Magazin aktuális lapszámából:

Galéria: Kenneth G. Libbrecht – Hópelyhek; História: A legismertebb magyar fotósok: Lucien Hervé; Eszközök: Epson Stylus Photo R265; Szoftver: Ingyenes szoftverek a Mediachance-tõl, Képek az internetre - kicsit másképp; Fényképezõgépek: Ricoh Caplio R5, Fujifilm FinePix S6500fd, Olympus E-400, Canon EOS 400D, Nikon D40; Gépvásárlási tanácsadó: Hogyan válasszunk fényképezõgépet? 108 fényképezõgép adatlapja; Portfólió: David Hume Kennerly - Az elnökök embere; Fotográfia: Fotóiskola - Fényképezés vakuval, Digitális képfeldolgozás fekete-fehérben - Perspektíva-korrekció és élesítés, Kompozíció Mante professzorral - Kézzel-lábbal, Mikroszkópos fényképezés amatõr eszközökkel, A fotózás mint üzlet - mindenkinek 2.

A megapixelek növelésével kapcsolatban többen többféle véleményt fogalmaztak meg. Vannak, akik teljesen értelmetlennek tartják, szerintük mindenre elég egy 5 megapixeles felvétel. Vannak olyanok is, akik flegma arccal megvásárolják a boltban kapható legnagyobb felbontású fényképezõgépet, attól függetlenül, hogy az pontosan hány megapixeles. Vannak, akik viszont vonzódnak a megapixelekhez, hisznek a gyártók által a dobozon nagy betûvel feltüntetett számokban. Nézzük meg tehát, hogy mire jó, vagy mire nem jó egy 10 megapixeles fényképezõgép!

Tulajdonságok

A gépet mindenhol fém borítja, meglepetésre még az exponálógomb és a körülötte elhelyezkedõ zoomgyûrû is fémbõl készült. A kezelõszervek nincsenek sokan, de elhelyezkedésük és mûködésük logikus, nem szükséges a felhasználói kézikönyv részletes tanulmányozása ahhoz, ha egy felvételt szeretnénk készíteni.

Az EX–Z1000 egy becsületes szolgáltatáskészlettel felruházott ultrakompakt, amely nem nyújt manuális üzemmódokat, viszont 37 különbözõ motívumprogrammal, a Casio által Best-shot módnak nevezett beállítással kényezteti azokat a felhasználókat, akik nem is akarnak semmit kézzel állítgatni, maximum azt jelölik meg a menüben, hogy tájképet, portrét, éjszakai felvételt vagy havas fotót akarnak-e készíteni. A hátoldalon található BS gomb megnyomása után szabadon válogathatunk, minden egyes üzemmódhoz rövid ismertetést kapunk, hogy mire is használhatjuk azt. Sok érdekességet találunk, pl. star-filter módban a fénypontok köré a gép csillogást rajzol, hasonlóan a régi csillagszûrõk hatásához. Csobbanó víz vagy sport módban rövid záridõvel fotózhatunk, patak vagy éjszakai kép beállításnál viszont hosszú expozíciós idõt állít az automatika. Találunk külön „auction” üzemmódot is, ahol az internetes aukciós oldalakra készíthetünk képeket. Ezeket a felvételeket a gép leméretezi helyettünk, így ezzel már nem kell törõdnünk. Persze megtaláljuk a szépia vagy a fekete-fehér színbeállítást is, valamint az igazolványkép-készítõ programot, ahol az elkészített fotó különbözõ méretû keretekben, egy képre montírozva kerül elmentésre. Külön program van névjegykártyák vagy rajzolt, illetve kivetített ábrák lefotózására. E két módban a fényképezõgép felismeri, ha témánkat nem pontosan szembõl fotóztuk, és korrigálja a perspektivikus torzítást, valamint automatikusan körbevágja a névjegyet, illetve a kivetített képet. A tapasztalatok szerint a szoftver jó eséllyel találja el a téma határvonalait, így a korrekcióval és a kivágással igen sok munkától kíméli meg a felhasználót. Saját Best-shot felvételt is rögzíthetünk. Ilyenkor a fényképezõgép rögzíti a felvételi körülményeket, majd késõbb, hasonló szituációban ezt a programot választva, bízvást számíthatunk hasonló eredményre.

A sok programmód mellett megtaláljuk a hagyományos automata beállítást is, ahol az expozíciós idõn és a rekesznyílás méretén kívül szinte minden más jellemzõt tetszés szerint beállíthatunk.

A hátoldalra szélesvásznú (16:9 arányú) képernyõ került, amelynek elsõ ránézésre nem lenne túl sok értelme, tekintve, hogy maga a szenzor 4:3 oldalarányú. A fotózás közben viszont nagyon kényelmes, hogy a szabadon maradó jobb oldali csíkban folyamatosan láthatók a legfontosabb beálltások, nem takarnak ki helyet a képmezõbõl. A beavatkozás is nagyon egyszerû, a SET gomb megnyomására a jobb oldali kis „mini menüben” lépkedhetünk, és igen könnyen változtathatjuk meg pl. a felbontást, a fehéregyensúlyt vagy éppen az érzékenységet. Itt szerencsére olyan opciókat is megtalálunk, mint pl. a manuális élességállítás. További pozitívum, hogy azt is megadhatjuk, hogy a négyirányú gomb jobbra és balra irányaival melyik jellemzõt kívánjuk módosítani. Ide ízlés szerint programozhatjuk a fénymérési módot, a fehéregyensúlyt, az érzékenységet vagy az önkioldót. A legnagyobb haszna viszont az expozíciókorrekció gyors elérésének van, ugyanis így szükség esetén szinte azonnal módosíthatjuk az expozíciót.

Tapasztalatok

A fényképezõgép kezelésére nem lehet sok panasz, az automata módok kedvelõi szinte minden élethelyzethez megtalálják a megfelelõ motívumprogramot, és azok is kényelmesen tudnak fotózni, akik vágynak némi beavatkozási lehetõségre. Ki kell emelni a mûködés gyorsaságát. Sajnos nem túl gyakran találkozunk olyan fürge menürendszerrel és szoftverrel, mint itt. A nagyméretû képernyõ minden szögbõl jól látható, de vigyázzunk vele, mert ha visszajátszás módban teljes képernyõs megjelenítésre kapcsolunk, akkor a 4:3 oldalarányú felvétel is kitölti a teljes LCD-t, de a nézõképen le lesz vágva az alja és a teteje.

A képminõség vizsgálatakor az elsõ kérdésem az volt, hogy vajon az objektív képes-e megfelelõ minõségû képet rajzolni a 10 megapixeles szenzorra. Ugyanis mit sem ér a sok pixel, ha az objektív felbontása nem elég a CCD által elviekben visszaadható apró részletek megjelenítéséhez. A meglepetés kellemes volt, a háromszoros zoomobjektív korrekt eredményt produkált, még a képsarkokban sem tapasztaltam jelentõs élességcsökkenést. ISO 50 és 100 érzékenységeknél rendkívül szép képek születtek.

Persze a kategóriára jellemzõ telített színezet és a kismértékû túlélesítés látható, de nem zavaró. Magasabb érzékenységekre kapcsolva viszont már rohamosan növekszik a zaj. És ez sajnos a legtöbb hasonló szenzorméretû 10 megapixeles gépnél is hasonlóan történik. Ha változatlanul hagyjuk a szenzor méretét (teljes felültét), de egyre több pixelt helyezünk el rajta, akkor az egyes pixeleknek mindig kisebbeknek és kisebbeknek kell lenniük. A kisebb elemi érzékelõknek alacsonyabb a fényérzékenységük is, így azonos „világosságú” kép eléréséhez nagyobb erõsítést kell alkalmazni. Ez viszont természetszerûen a zaj növekedését okozza.

A gyártók folyamatosan fejlesztenek, de ma egy 10 megapixeles gép mégis zajosabb képet ad, mint egy éve az öt megapixel felbontású társa, így amíg felbontásban elõre, addig a zajszintek tekintetében hátrafelé lépkedünk, vagy legjobb esetben is helyben járunk. Így gépünkrõl maximum ISO 200 érzékenységig állítható, hogy jó minõségû képet ad, ISO 400-nál már zavaró a képzaj.

A különféle Best-shot programokban elérhetõ magasabb érzékenységeknél tovább romlik a helyzet, és persze a képminõség is.

És hogy megéri-e a 10 megapixeles felbontás? Egy több pixelbõl álló digitális állományból kétségkívül nagyobb méretû és részletgazdagabb papírkép vagy nyomat készíthetõ. A sok pixelbõl még akkor is marad elegendõ, ha jócskán levágunk a képbõl. A felbontás elõnyeit viszont a zajosodás miatt csak az alacsony érzékenységeken tudjuk jól kihasználni, így gépünk csak annak ajánlható, aki nem, vagy keveset fényképez gyengébb fényviszonyok között, illetve mindig magával hord egy megfelelõ állványt.