Alapította: Dékán István 1996-ban

Gondolatok!

Legfrissebb témák
\"Ott\" Mihály szép fotóját nézve felmerült a kérdés. Miért látunk erős fényben hunyorogva jobban ? 
Szendrei Tibor József
2 napja
Így van. A látás rugalmas, kompenzál 7000 kelvintől 3000-ig. Persze a fényképezőgépek is (automatikus fehéregyensúly), de azért az nem olyan, mint a bio. Szép hatás az, amikor egy kiállítás termének általános megvilágítása valamelyest meleg (hagyományos izzók, vagy csak kicsit hidegebb megvilágítás), de az egyes képek ‘modernebb’, ‘tisztább’, hidegebb, magasabb kelvin fokú, például halogén direkt kivilágítást kapnak.
Aczél Péter
2021-09-04
Azt hiszem hogy az emberbe gyárilag be van építve valamiféle automatikus fehér egyensúly, kontraszt és szín kompenzáció, aminek következtében eltérő fényviszonyok mellett is viszonylag helyesen látunk. A fényképezőgépnek (még) nincsen ennyi esze, ezért aztán néhány képnél órákat kell tökölődni hogy nagyjából olyan legyen mint amit az emlékezetünk őriz.
Nádor Pál
2021-09-04
Úgy van, pontosan ez a helyzet. Ahogy mondani szokták fotós berkekben: csak a papírkép az ‘igazi’, mert az már nem változik attól függően, hogy ki, milyen internetes felületen és milyen monitoron nézi, netán vetítőn, s az milyen minőségű. Bár  - ahogy Pali is említette - nem mindegy, hogy az a papírkép milyen megvilágítású teremnek mely szögletében lóg a falon. Homályos sarokban, vagy ott, ahol legszebben esikrá egy szép színhőmérsékletű, tiszta fehér fêny. Sötét sarokban a kép kontrasztja már csak 30- 50 körüli, míg a legjobb megvilágításban eléri a 125-öt (de ennél többet nem!). A 125 az 7 rekesznyi (7 fényértéknyi) különbség, és papíron (egyébként dia filmen is)  ez az optimum (szemben a monitoroknak 800-szoros, 1000-szeres kontrasztjával, ami 10 fényérték). És oda jutunk, hogy a legszebb helye a fotónak máig is a falon van, mert ott hirtelen átlényegül, és ha jó az a fotó tartalmilag, formailag, akkor a falon kezd műalkotás-szerűen viselkedni. (Azután hogy mi műalkotás valóban, s mi nem az, már egy teljesen más kérdés, ingoványos terület.) 
(Még egy dolgot mondanék: az én nyomtatásra beállított kalibrációmnál nemcsak a kontrasztot vettem le kb. 110-re, hanem úgy lett az 110, hogy a feketét feljebb vittem egy picit, mert nyomatokon valójában a fekete sohase teljesen fekete. Egy nagyon jó monitor feketébbet tud csinálni, mint egy átlagos nyomdai nyomat.)

Aczél Péter
2021-09-04
Péter által felvetett gondolatmenet alapvetően helyes: Vannak fotós körökben mániák, például a kalibrált monitor. De mint Péter is rámutatott, ha az egész megjelenítési láncolat nincs összhangban, már más a kép megjelenése. Így például hiába a csodásan kalibrált végtelen sok \"K\"-s monitor a képfeldolgozásnál, ha a képet teljes méretben tölti fel valaki valahova, mert az adott hely algoritmusa átméretezi a képet a neki kellő méretre, a neki tetsző módon. Azt pedig végképp nem lehet tudni hogy egy néző milyen készüléken nézi meg a képet. Márpedig ahány késszülék annyi féle színű, árnyalatterjedelmű lesz a megjelenés. Alkalmazkodni kell a megjelenéshez, és el kell engedni a sok elvárásból......
Kovács Mihály
2021-09-04
És elnézést kell kérnem, hogy hosszú voltam, tudom, ez fárasztó, de a téma sokrétű - bár ha egyszer megértettük, onnan kezdve teljesen egyszerű és egyértelmű. 
- A kép hangolása, színtere; 
- a képfeldolgozó program hangolása, színtere, 
- a monitor hangolása és színtere, melyen kidolgozzuk a képet; 
- a felület hangolása, melyen megjelenik a kép (net vagy papír a falon, vagy könyv, CD borító) 
szinkronban kell, hogy legyenek. Ha ebben a láncban az egyik láncszem fordítva áll, akkor a végeredmény: csalódás.

Aczél Péter
2021-09-04
Bizony, az is számít. Ha pontosan ismerem a helyet, a megvilágítás színhőmérsékletét és fényességét, akkor a monitort rákalibrálhatom.. Volt párszor olyan terem, ahol minden egyes kép fantasztikus külön megvilágítást kapott, az gyönyörű volt. De nem ez a jellemző. Inkább arra készülök fel, hogy nem lesz igazán jó a terem, ezért is veszem le a monitorom kontrasztját, fényerejét és a fehérségét, s akkor nem ér csalódás. (Most éppen a komarnoi (Szlovákia, Rév-Komárom) Zichy kastély egyik folyosóján lóg negyven fotóm; itt is arra készültem, hogy nem lesz túl nagy a fény. A helyzet az lett, hogy egyes terem-részek elég homályosak, egyes részek viszont nagyon szép világosak. Nincs csalódás, vagy inkább kellemes csalódás van.)
Aczél Péter
2021-09-04
Gondolom, hogy a kiállításra kerülő fotóknál az is számít, hogy a teremben a megvilágításnak mennyi a színhőmérséklete. Ezt hogy lehet belekalkulálni a munkafolyamatba?
Nádor Pál
2021-09-04
Csaba, gondolom, hogy te a monitorodat RGB színtérben használod - hiszen kihasználod a szélesebb színteret. De ha interneten nézel képeket, azok viszont sRGB-ben vannak. Tehát RGB monitoron nézed az sRGB szinterű képeket. Így az eredmény becsap. Megpróbálhatnád azt, hogy átállítod a monitort sRGB-be, és úgy nézed a netet. Tehát: sRGB monitoron sRGB szintérben hangolod be a fotódat, majd a netre feltöltöd, és sRGB monitoron nézed vissza az sRGB browsereddel az internetet (a legtöbb browser sRGB-ben ‘olvassa’ a fotókat!). Így ugyanolyannak kell látnod a képet, amilyen feltöltés előtt volt. 
Más kérdés, hogy ha mennél gazdagabb színekkel akarod archiválni a képeidet, akkor azokat RGB-ben kell behangolnod, persze RGB-be állított monitoron. Később bármikor átkonvertálhatod ezeket sRGB-be, ha szükséges,. (Viszont fordítva nem működik: ha sRGB-ben van a fotó archiválva, akkor a szélesebb színtér elveszett - tehát RGB-be átfordítva sem lesz meg az eredeti gazdagság.. (De RGB fotót ne tölts fel a netre, ne küldd be olyan szalonba - kb. mind ilyen - ahol sRGB-ben várják a fotókat, es ne add be olyan nyomdába, ahol sRGB-ben dolgoznak!) Ha viszont valami nagyon igényes könyvbe teszel fotókat, akkor az nagyon jó, ha az eredeti RGB-ből indulsz ki, és azt konvertálod CMYK-ba.
(Csak érdekességként mondom, hogy az én EIZO ColorEdge grafikus monitoromon lehet váltogatni a bekalibrált beallítások között. Az egyik kalibrálásom RGB, maximális kontraszttal és fényerővel, 6500 Kelvin fokon. Ezzel lehet élvezgetni a legszebb RGB fotókat. A másik egy sRGB, szintén magas kontraszttal, 6500 Kelvin fokkal. Ezen nézem meg a netre, és vetítéses szalonokba beküldött fotóimat. De van egy olyan beállításom, amit a nyomdába küldéshez használok (nagy méretű nyomatok, nem könyv): itt is sRGB a színtér, mert többnyire erre álltak rá a nyomdák. De a kontrasztot it levettem mindössze 110-re, ami nagyon kevésnek tűnhet - ám a falra akasztott, kinyomtatott fotónak soha nincsen 125-nél nagyobb kontrasztja. Önmagamat csapnám be, ha magas kontrasztú monitorbeállítással hangolnám a nyomdába adandó képeimet, hiszen azokon nem fognak megjelenni azok a brillanciák, anelyeket otthon, a monitoron látok! Ha viszont a monitor ‘le van hangolva’ 110 körüli kontrasztra, akkor az így behangolt fotóm a nyomtatás után úgy fog kinézni, ahogyan azt behangoltam, és nem lesz csalódásban részem. (Itt nem gicléeről van szó, az más tészta, egyszerű fotónyomdára gondolok.) És a nyomdába küldendő képeimnél nem csak a monitor kintrasztját veszem le 119-re, hanem a fehéret is, 5500 Kelvinre. Mert a nyomdapapír, a legjobb is, nem tud 6500 Kelvin fehérségű lenni egy kiállítóteremben. Ha 6500-as monitoron hangolnám a színeket, akkor azok a kiállításon kicsit sárgásak lennének, főleg a fehér. Viszont ha 5500-as monitoron hangolom a fehéret, akkor pici kek fog belekerülni, hogy jó fehérnek lássam, és akkor a kiállító teremben szép feher lesz, ami  fehér. Praktikus tanács, amit anno kaptam: nyomtasd ki a képedet, es tegyed a monitorod mellé. Es most hangold, kalibráld be a monitorodat úgy, hogy amit rajta látsz, az a lehető legjobban egyezzen a papírképpel! Ezt én egy konkrét nyomda áktal kinyomtatott fotómmal így behangoltam - azóta ebbe a nyomdába hordom a fotóimat, és csak igen ritkán er csalódás, ti. hogy más van a papíron, mint a monitoron..)
Ezt az egészet azért mondom el, mert sokan felhúzzák a monitorukat kőkemény kontrasztúra, 7000 Kelvinre, esetleg RGB-be, és az azon kidolgozott brilliáns képeket élvezik - hol? hát otthon! Viszont máshol (neten, nyomtatva, sRGB monitoron - minden szalon ilyet használ - csak fonnyadoznak, kókadnak, fakók, gyengecskék az így kidolgozott kepek. Nem az a fontos tehát, hogy otthon a lehető legszebb legyen a fotóm, hanem az, hogy ahol megtekintik azt, ott legyen a lehető legszebb. Akinek egyszerűbb monitorja van (nem grafikus), az egyszerűen kalibrálja be, és azután ne húzza jobban rá se a kontrasztot, se a Kelvint, se a fényerőt, mert azzal önmagát csapja be. Akinek pedig igényesebb, grafikus (fotózashoz konstruált) monitorja van, az állítson be rajta tóbbféle kalibrációt, a munkafolyamatnak megfelelőt! Lehet egy RGB, egy sRGB normál kontraszttal, és legyen egy sRGB alacsony, nyomdában elòállított papírképhez való kontraszttal, kicsit sárgás Kelvin beállítással!)  

Aczél Péter
2021-09-04
Pali, a hiba valószínűleg az én készülékemben van...:) azon kevesek közé tartozom akiknek HD monitora van (Acer)...A visszajelzések alapján Ti nem láttok különbséget az RGB és a sRGB képem között, az én monitoromon a különbséget zongorázni lehetne...:)
Slajher Csaba
2021-09-03
Pali, próbaképpen feltöltöttem egy fotómat 1400 pixel szélességben. Ugyanazt, amelyik fönn van 2560 pixeles méretben. Az 1400 pixeles jóval kisebb volt, és persze a részletek megtekintése céljából hiába kattintottam rá. A 2560 pixeles eleve jóval nagyobb, így élvezetesebb, és ha ráklikkelek, előjönnek a részletek valódi (2560) méretben. És: még az iPadon (11”) is nagyobb a 2560-as, mint az 1400-as. Csak magam nevében beszélek: én szeretem a jó képeket mennél nagyobb méretben látni, élvezni. Sőt, esetenként egy-egy szép részletet eredeti mérteben megnézni. (Eizo ColorEdge 24” grafikus monitor) De - mondom - ezt a magam neveben mondhatom csak.) Az 1x-en egyébként még a 2560 pixel szélességű fotót is ‘low resolution’ megjegyzéssel látják el. És egy praktikus szempont: ha a komputeremen egy 1400x900 pixeles kép üldögél, azzal semmire se mehetek. Ha 2560x1700-as kerül a kezembe, azzal esetleg némi kézimunka után nyomtatható fotót is lehet kicsiholni (ha az eredeti méretűt nem találom). (Amúgy a nyomdákban, ahova be szoktam adni a fotóimat, 300 dpi-ben ben kérik a képet. 600-ban soha eddig, viszont volt, ahol lejjebb mentek, és szép, méteres kép lett belőle. Igaz, az a kép - Dies irae - nem volt ‘pixelérzékeny’ ) 
Aczél Péter
2021-09-03
Nem hiszem hogy sokunknak lenne 1920x1080-nál nagyobb felbontású (HD) monitora. Még ebben az esetben se lehet a teljes képméretet kihasználni, mert a képernyőn alul-felül-oldalt lehetnek különböző elemek amelyek helyet foglalnak el. A másik dolog a pixel sűrűség, ami egy 24 colos HD monitor esetén 96 ppi (pixel per inch), úgyhogy e fölé se érdemes menni. Viszont ha nyomtatni akarjuk a fotót, akkor 300-600 közötti ppi-t kell beállítani, a legtöbb nyomtató képes erre. Ezért javaslom a max. 900 magas és 1400 széles pixel számot. Különben a böngésző maga végzi el a méret csökkentést hogy a fotó ráférjen a képernyőre. A kép átméretező algoritmus amit a böngésző használ pedig nem minőségre, hanem gyorsaságra van optimalizálva. Ezért jobb ha mi végezzük el az átméretezést, ne bízzuk a böngészőre. Így esetleges minőség romlás esetén tudjuk a hibát korrigálni.
Nádor Pál
2021-09-03
Igen, az RGB az szélesebb színtér, archiválni a fotókat remek. De az internet (a legtöbb browser) sRGB-vel megy, sőt, a nyomdák (egy részük) is áttértek sRGB-re (egyfajta igénytelenség?).  És a monitorok közül az olcsóbbak nem tudják az RGB-t hozni. (Az enyém tudja, sőt, még szélesebbet is - mégis leginkább sRGB-ben dolgozom, ha internetről, vagy egyszerűbb nyomdai feldolgozásról van szó). És az olcsó monitorból van jóval több, természetesen. Ez egy megoldhatatlan, sokismeretes egyenlet. Talán RGB-ben megőrizni, és felhasználás szerint átkonvertálni sRGB-be, ha szükséges... Hogy fokozódjon a zűrzavar, komoly nyomdák viszont CMYK-ban kérik az anyagot. No, azt aztán nem is láthatjuk, milyen, mert a monitorok nem ismerik...átkonvertáljuk valahogy, azután bízunk benne, hogy jó lesz a nyomat. Megnézzük valamilyen programmal, amelyik mímeli a CMYK-t. De például a zöld szín igencsak nehezen konvertálódik át, kínkeserves dolog ez.
Aczél Péter
2021-09-03
Péter, én mindig  RGB szintérrel dolgoztam, olyan józan paraszti logika alapján minél kevesebb konvertálás annál kevesebb minőségromlás...:) Köszönöm a segítségedet, újra szép lett a világ, legalábbis az enyém...:)
Slajher Csaba
2021-09-03
Csaba, nem lehet az, hogy nem sRGB-ben töltötted fel a fotót? Internetre sRGB-ben kell feltölteni, mert a legtöbb browser ezt támogatja. Ha nem sRGB-ben van, akkor a legtöbb browser  “lefordítja” a képet sRGB szintérbe. Azaz sajnos nem fordítja le, hanem úgy tekinti, mintha eleve abban lenne, és aszerint jeleníti meg. Kicsit olyan lesz ezután ez a fordítás, mintha a ‘Waterloo Bridge’ filmcímet lefordítanánk eképp: ‘A viziló bridzsezik’. Én azt tapasztalom, hogy noha sRGB-ben dolgozom, betartom a 2560 pixel mérethatárt (bár nem 1500x900-at, erre vonatkozóan kérdeztem az előbb Palit), mégis egyes feltöltött fotóim tónusai máshogy néznek ki a Fotovilágon. Időnként fordul ez elő, attól függően, hogy milyenek az adott kép tónusai. Ilyenkor én is leveszem a képet, átdolgozom, s újra felteszem. Ezt néha egymás után sokszor meg kell tennem. Ennek oka: fogalmam sincsen, hogy mi… Mejegyzem, pl. a facebook-ra feltöltésnél ez a probléma hatványozottan jelentkezik - de az nem is par excellence fotós oldal, mint a Fotovilág. (Az pedig megint egy más kérdés, és megoldhatatlan, hogy aki nézi a képedet, annak milyen a monitorja, és az hogyan van kalibrálva.) 
Aczél Péter
2021-09-03
A Péter által említett probléma engem szabályosan kiütött...:) Két éjszaka próbálkoztam tizenvalahány változattal, extrém kontrasztokkal, meg mindenféle trükkel, az eredmény ugyanolyan fakó, agyonmosott rongy lett... Ma este Pali ajánlása alapján feltöltöttem kisebb méretben (900x900), az eredmény dettó...:)
Slajher Csaba
2021-09-03
Mihály: konkrétan?
Deák Lajos
2021-09-02
Kedves Admin: köszönöm szépen az információt, ezek szerint a feltöltött képet nem lehet csillaggal vagy szívvel  díjazni, de szöveggel lehet értékelni. A másik kérdésemmel kapcsolatban jelezném, hogy jelenleg az oldalon négy olyan kép található, ami LMBTQ propagandát hordoz, bár öt volt, de egyet közben eltávolítottak.
Deák Lajos
2021-09-02
Kedves Lajos!
Igen feltölthetted, ha az értékelési pipát kiveszed, vagyis nem lehet értékelni és abban a mappában mutatod be ami a nem értékelésre szól. A szerző és a cím megjelölésével. Az oldalon nem politizálunk és a fotózáson kívül nem csinálunk propagandát. A fotó ha kérdéses üzenetet tartalmaz, akkor  az adminok moderálását igényli.

Fotóvilág Admin
2021-09-02
Igazán megdöbbentő, hogy kisebb vagy nagyobb, ilyen vagy olyan, de mindenkinek van fejlövése.
Kovács Mihály
2021-09-02
Kedves János: Maximálisan egyetértek az észrevételeddel, amivel az oldal szabályzata is olyannyira egyetért, hogy azokat, akik nem névvel, vagy bemutatkozással, vagy ahogy te írtad önarcképpel regisztrál, azt kizárják. A szabály tehát rendben van, a kérdés csak az, hogy a végrehajtás kinek a feladata?
Deák Lajos
2021-09-02
Nekem is lenne néhány megjegyzésem! Előre közlöm, hogy nem akarok megbántani senkit, csak tisztázni bizonyos dolgokat!
Az oldal szabályzata szépen hangzik, de jobban kellene betartatni a regisztrálókkal!
Ugyan- is vannak olyanok akik nem olvassák el, vagy esetleg nem veszik a szabályzatot figyelembe a regisztrálásnál! Többen is vannak akik nem raknak fel sem önarcképet és nem írnak bemutatkozást! Ezek az emberek névtelenek és arctalanok!
Ilyen például egy új regisztráló (természetfotós néven). Amennyiben azt akarjuk, hogy az emberek vegyék komolyan ezt az oldalt, akkor minimum lenne a szabályzat betartatása! Úgy látszik egyesek viccet csinálnak az oldalból és az ott lévő fotósokból ezt pedig hagyni nem helyes! Lehet, hogy csak egyedül vagyok a véleményemmel?

János Müller
2021-09-02
Kedves Admin.
Alapszabály értelmezési segítséget szeretnék kérni.
1. Az alapszabály 5. pontja alapján , lehetséges-e, hogy, ha valaki megkér, hogy szeretné a FV-on bemutatni egy képét, de regisztrálni nem szándékozik, megtehetem-e hogy feltöltöm és megjelölöm a szerző nevét. Számomra ez jön át az 5. pontból.2. Megengedhető-e az LMBTQ propaganda az oldalon?

Deák Lajos
2021-09-02
Shlajer Csaba képe alatt felvetődött a régi, ismert probléma: megváltozik a kép, amikor feltöltjük (esetenként). Palit idézem: ‘ Túl nagy a képméret és a program átméretezi a fotót. Sajnos közben más is megváltozik. A függőleges képméret ne legyen nagyobb 900, a vízszintes 1500 pixelnél.’. Ezt eddig úgy tudtam, hogy a határ a 2560 pixel (vízszintesen, a függőlegeset nem ismertem). Ezexerint nem 2560 hanem csak 1500? 
Aczél Péter
2021-09-02
Kedves János, sohase lehet tudni, tán egyszer még lesz rá alkalom!
Aczél Péter
2021-08-28