Alapította: Dékán István 1996-ban

Gondolatok!

Legfrissebb témák
Köszönöm a Újévi Jókívánságokat! Hasonló jókat kívánok én is, beleértve a kilábalásunkat is ebből a keserves, kedvrontó járványos időszakból. 
Józsa Géza
2022-01-01
Boldog Új.Évet! Szép fényeket 2022 ben! 
L Tamás Varga
2021-12-31
Boldog újévet  és jó egészséget minden kedves Pixelt kedvelő barátunknak
Szendrei Tibor József
2021-12-31
Barcsak minnel tobb jubileumot tudna megerni a Fotovilag! Tisztelet az alapitonak es mindazoknak akik tesznek erte, hogy ez a forum tovabbra is fennmeradjon! Halas koszonet mindezert.
Bányik Éva
2021-12-24
Így van, éljen!
Aczél Péter
2021-12-23
25 a jubileum éve. Köszöntsük az Alapítót, az Üzemeltetőt, a Munkatársait.
Köszönjük, hogy működteti, hogy áldoz rá, a honlapért, a fotózásművészetéért, mindnyájunk örömére

Szendrei Tibor József
2021-12-22
Nagyon elszomorít, hogy Laci elment. Jó volt képeit nézegetni - koncepciózus, jó szemű fotós volt - alattuk eszmecserét folytatni - vele lehetett ilyet érdemben tenni - és a talalkozókon mellette ülve szopogatni a habos sört. Isten Veled, Laci!
Aczél Péter
2021-11-15
Gratulalok az alapitonak es mindenkinek aki hozzajarul(t) az oldal fenntartasahoz! 25 ev nagyon szep teljesitmeny. Remeljuk, hogy meg sok ideig elni fog ez az oldal
Bányik Éva
2021-11-12
25 a jubileum éve. Köszöntsük az Alapítót, az Üzemeltetőt, a Munkatársait. Köszönjük, hogy működteti, hogy áldoz rá, a honlapért, a fotózás művészetéért, mindnyájunk örömére
Szendrei Tibor József
2021-11-10
Őszinte részvétünk
Szendrei Tibor József
2021-11-05
Zsóka megelőzött a szomorú hír közlésével! Laciról lehetne mondani sok jót és rosszat is, de kiről nem! Így utólag csak a jóra kell emlékeznünk! Én mikor a felújított Fotóvilág 2 éve elindult, vártam, hogy újból megjelenik, de nem jött vissza! Bizonyára megvolt az oka! 
Emlékezzünk tehát jó szívvel!

János Müller
2021-11-05
 Nyugodjon békében! Ismertem személyesen a Lacit.
L Tamás Varga
2021-11-04
Nem vagyok biztos benne, hogy jó helyet választottam egy szomorú hírnek, de kell, hogy itt is tudjanak róla azok, akik ismerték.
Nemrég tudatta velem egy szintén régi fotóvilágos kolléganő, hogy Fogarasí Laci alias fogalaci fotóskollégánk hosszan tartó, többszörösen súlyos betegség után elhunyt. Sajnálom, hogy hosszú idő után így kell hallanunk felőle.

Lőrincz Zsóka
2021-11-04
2021 október 11 - október 17
Nádor Pál
2021-10-25
Érdekes, miközben bepötyögtem hozzászólásomat, kijelentkeztetett a honlap: a megszólalás megmaradt, de a nevem, ikonom már nem jelent meg mellette. Oh, csodálatos informatika! Mindig újra meg tudsz lepni!
Aczél Péter
2021-10-24
‘ Ezután még mindig maradnak veszélyeztető tényezők (pl új tekercs papír a gépben).’ - bizony így van, ahigy mindid, Géza - hacsak nem giclée lesz a nyomat, ahol a nyomtató mester melle beülve, vele közösen addig finomítjuk a printelést, amíg pontosan olyan lesz az eredmény, amilyet megálmodtunk. Néhány ikyen minőségű nyomatot készítettem evekkel ezelőtt, azoknak szépségét, tökéletességét  a mai napig megcsodálom - de kinek van erre ideje, energiája. Sokkal egyszerűbb egy, a nyontatáshoz bekakibrált profillal beküldeni a képet a nyomdába, ami többnyire ha nem is lesz tökéletes, de azért élvezhető lesz, és többé kevésbé hasonlít majd ahhoz, amilyennek elképzeltük. De van ám egy másik gond - és itt kiderül, hogy a drága giclée nem is olyan drága: az egyszerű, olcsó nyomdai nyomatok öt-tíz év múlva kezdenek megfakulni! Ezzel szemben a giclée száz év múlva is pontosan olyan lesz, mint előállításkor. És a giclée mellett szól az, hogy maga az előállítás folyamata, ahogy ott ülök a nyomtató mester mellett, és kiválasztjuk a kép stílusához illő papírt, finoman behangoljuk a tónusokat, nos, ez maga egy szép, izgalmas alkotó folyamat. Én csak egyetlen alkalommal dolgoztam így (pedig jobb lett volna többször), néhány nyomatot előállítva, de az az egy alkalom szép emlék, egy alkotói folyamat emleke, ami mindig felötlik bennem, amikor arra a pár képre nézek, mely ott készült. Érdekes része (lehet, lehetne) ez a fotózàsnak.
2021-10-24
Egy pillanatra még visszatérek erre a szín kérdésre.
Úgy gondolom, hogy alapvetően meghatározó elem a kép színminőségének megítélésében az, hogy a papír képeket csak reflektált fényben látjuk, legyen ez mesterséges (behangolható) vagy természetes fény. A kiállító tértől függően (még az alapvetően mesterséges fények esetén is) többnyire van a világításnak természetes, napszaktól függő komponense, amit a fotós nem tud kézben tartani.  Ebből a szempontból talán ideális a teljesen zárt-téri kiállítóterem.
A monitornak viszont saját fénye van a beállítástól, hangolástól függően. Viszont az onnan érkező fényeket is módosíthatja az ablakon át beáradó és a képernyő által reflektált fény, hacsak nem zárkózunk be teljesen.  Ki ne tapasztalta volna, hogy az este jónak ítélt kép reggelre elvesztette a melegségét ill. a fehérek sem igazán fehérek.
SZÓVAL, mindenféle elméleti meggondolás/gondolatmenet után oda jutunk ki, ahogy Péter is említette, hogy a teljes hurkot rövidre kell zárnunk, és összehasonlításos  alapon, esetleg próbanyomatokkal kel közelíteni a tutihoz. Ezután még mindig maradnak veszélyeztető tényezők (pl új tekercs papír a gépben).
Végül egy jó tapasztalat: fekete/fehér képek nyomtatása esetén - ha fontos - kifejezetten kérjük (ha a gépjük ezt lehetővé teszi), hogy NE színes nyomatként kezeljék az anyagot. Ezzel nagyrészt kiküszöbölhető a színkeverés hibájából eredő elszíneződés.
Bocs, ha esetleg ismétlésekbe bocsátkoztam.

Józsa Géza
2021-10-16
Üdv. Mindenkinek!
Költözés miatt selejtezek, van 18db Digitális Fotó magazinom, nagyon megkímélt állapotban. (egyszer óvatosan átlapozott)
Esetleg érdekel valakit, mielőtt meghirdetem?
(postázni nem akarom, mert nagyon nehéz a papír minősége miatt)

Kiss Tibor
2021-10-07
Kicsit ellentmond az Index leírásának az, amit gyermekkoromban mondott nekem navelőanyám, a festőművész. Azt mondta, hogy egy képet szemlélve lépjek hátrább, és időnként hunyorítva is tekintsem meg a festményt. A hunyorításnak az volt a célja, hogy ne a részletekben vesszek el, hanem inkább a festmény foltjait fogjam föl látásommal. Tehát éppen nem az élesebb látás, hanem inkább annak ellenkezője, egy másfajta érzékelés volt a hunyorítás célja.
Aczél Péter
2021-09-30
Köszönjük az utánjárást!
Kovács Mihály
2021-09-30
Az INDEX szerint:  Amikor a hunyorítással a szemizmokat összehúzódásra kényszerítjük, azok összenyomják a szemet, így a beáramló fény közvetlenül a látógödörre esik. Ez azért jó, mert itt pálcikák csak elvétve, csapok viszont sűrűn tömött sorokban találhatók, ezért a retinának ez a területe felelős az éleslátásért (és egyébként a színérzékelésért is). Alapvetően ezen az elven működik a szemüveg is, amikor segít hatékonyabban fókuszálni a fényt az ideálistól eltérő formájú szemnek.Emellett az is nehezítheti az éleslátást, hogy az épp nézett dolgon kívül sok más helyről is áramlik a retina felé a fény. A hunyorgás fontosabbik funkciója, hogy ilyenkor magát a rést is leszűkítjük, amelyen a fény bejuthat a szembe, így kevesebb fénysugár kevesebb irányból éri el a retinát, amitől ugyan kicsit sötétebb lesz a kép, viszont kisebb területre kell a szemnek összpontosítania. Ezért van az, hogy ha egy apró lyukon nézünk keresztül, akkor kisebb látótérben, de élesebben látunk.
Szendrei Tibor József
2021-09-29
\"Ott\" Mihály szép fotóját nézve felmerült a kérdés. Miért látunk erős fényben hunyorogva jobban ? 
Szendrei Tibor József
2021-09-26
Így van. A látás rugalmas, kompenzál 7000 kelvintől 3000-ig. Persze a fényképezőgépek is (automatikus fehéregyensúly), de azért az nem olyan, mint a bio. Szép hatás az, amikor egy kiállítás termének általános megvilágítása valamelyest meleg (hagyományos izzók, vagy csak kicsit hidegebb megvilágítás), de az egyes képek ‘modernebb’, ‘tisztább’, hidegebb, magasabb kelvin fokú, például halogén direkt kivilágítást kapnak.
Aczél Péter
2021-09-04
Azt hiszem hogy az emberbe gyárilag be van építve valamiféle automatikus fehér egyensúly, kontraszt és szín kompenzáció, aminek következtében eltérő fényviszonyok mellett is viszonylag helyesen látunk. A fényképezőgépnek (még) nincsen ennyi esze, ezért aztán néhány képnél órákat kell tökölődni hogy nagyjából olyan legyen mint amit az emlékezetünk őriz.
Nádor Pál
2021-09-04
Úgy van, pontosan ez a helyzet. Ahogy mondani szokták fotós berkekben: csak a papírkép az ‘igazi’, mert az már nem változik attól függően, hogy ki, milyen internetes felületen és milyen monitoron nézi, netán vetítőn, s az milyen minőségű. Bár  - ahogy Pali is említette - nem mindegy, hogy az a papírkép milyen megvilágítású teremnek mely szögletében lóg a falon. Homályos sarokban, vagy ott, ahol legszebben esikrá egy szép színhőmérsékletű, tiszta fehér fêny. Sötét sarokban a kép kontrasztja már csak 30- 50 körüli, míg a legjobb megvilágításban eléri a 125-öt (de ennél többet nem!). A 125 az 7 rekesznyi (7 fényértéknyi) különbség, és papíron (egyébként dia filmen is)  ez az optimum (szemben a monitoroknak 800-szoros, 1000-szeres kontrasztjával, ami 10 fényérték). És oda jutunk, hogy a legszebb helye a fotónak máig is a falon van, mert ott hirtelen átlényegül, és ha jó az a fotó tartalmilag, formailag, akkor a falon kezd műalkotás-szerűen viselkedni. (Azután hogy mi műalkotás valóban, s mi nem az, már egy teljesen más kérdés, ingoványos terület.) 
(Még egy dolgot mondanék: az én nyomtatásra beállított kalibrációmnál nemcsak a kontrasztot vettem le kb. 110-re, hanem úgy lett az 110, hogy a feketét feljebb vittem egy picit, mert nyomatokon valójában a fekete sohase teljesen fekete. Egy nagyon jó monitor feketébbet tud csinálni, mint egy átlagos nyomdai nyomat.)

Aczél Péter
2021-09-04