Alapította: Dékán István 1996-ban

Végigfotózta Berlin bukását 1945

2019-09-27

FOTÓ

 

  •  
  •  
  •  

Végigfotózta Berlin bukását

Hernádi Levente

KÖVETÉS

2014.05.10. 11:43

 

Mire az amerikai csapatok megérkeztek a német fővárosba, már csak romos épületeket és a halál bűzét találták. Nemcsak Berlin bukását fotózta elsőként és jutott be Hitler bunkerébe, de a Führer fotós archívumát is ő fedezte fel. A Life fotósait bemutató sorozatunkban a titokzatos William Vandivert.

 

 

A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A magazin híres fotósai most az Indexen! Bővebben

A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások – ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá.

Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy life-os magazinszerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.

Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnami háborúról – ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin fotósait mutatjuk be az Indexen!

William Vandivert rejtélyes figura volt. Alig tudunk valamit az életéről, pedig történelmi pillanatokban volt nagyon fontos helyeken, ahonnan viszont mindig hirtelen és indoklás nélkül távozott.

Vegyésznek tanult a chicagói egyetemen, majd 26 évesen, 1938-ban kezdett fotózni. Egy évvel később már Angliában élt, és a harcra készülő brit csapatok mellett dolgozott, a következő hat évet pedig végig a harcmezőn töltötte haditudósítóként. Az európai harcok végéig dolgozott a Life magazinnak, majd miután legfontosabb képei bejárták a világot, kilépett a laptól, és Robert Capával, Henri Cartier-Bressonnal, George Rodgerrel, Marie Eisnerrel és feleségével, Rita Vandiverttel közösen megalapították a Magnum fotóügynökséget.

Felesége lett a Magnum New York-i irodájának vezetője, William pedig Európát és az Egyesült Államokat kapta munkaterületnek. Fontos pozícióik ellenére egy évvel később mindketten kiléptek a Magnumból, és szabadúszóként folytatták a munkát.

Érdekesség: valamin komolyan összeveszhettek a többi alapítóval, nevük ugyanis nem szerepel a Magnum oldalán, ahol minden egyes fotóst felsorolnak, akinek valaha köze volt az ügynökséghez. Nem is indokolják sehol, miért épp a két alapítótag maradt ki a felsorolásokból.

Vandivert karrierjének legfontosabb képei Berlinben készültek. Ő volt az első nyugati fotóriporter, aki a szövetséges csapatokkal együtt bejutott a porig rombolt fővárosba, és végigfotózta, mi maradt a városból a bukás után. Elsőként jutott be Hitler föld alatti bunkerébe és a németek titkos, város alatti pincerendszereibe. A Führer bázisán készített képei és feljegyzései (utóbbiak nem bizonyultak teljesen pontosnak lásd: galériánkban két bekezdéssel lejjebb) legalább akkora szenzációnak számítottak, mint Capa fotói a partraszállásról.

Nemcsak elsőként léphetett Hitler bunkerébe, de ő talált rá a Führer udvari fotósainak archívumára is. Egy Heinrich Hoffmann nevű hadifogoly amerikai cigarettáért cserébe kalauzolta le egy bunkerbe, ahol Hitler médiastábja 65 ezer negatívot és 7 ezer tekercs Leica filmet tárolt – köztük olyan képekkel, amik Hitler utolsó napjaiban készültek.

Ha a következő képre kattintanak, egy külön galériában megnézhetik Vandivert képeit Hitler bunkeréből:

Amikor április 30-án Hitler öngyilkos lett, az orosz csapatok már hetek óta kemény ostrom alatt tartották a várost, Berlin napjai pedig meg voltak számlálva. Sztálin elképesztő erőket mozgósított, hogy még a szövetséges csapatok érkezése előtt bevegye a német fővárost. Nem bízott nyugati szövetségeseiben, és korabeli hírszerzési dokumentumok szerint a német atomprogram Berlinben tárolt eredményeihez is az amerikaiak előtt akart hozzáférni.

Három tábornokát versenyeztette a dicsőségért, akik a erőltetett nyomulásban nem kímélték sem saját csapataikat, sem az ellenséget. Több mint félmillió ember halt meg néhány hét alatt alatt a város ostromában, mire a Reichstag elfoglalása után a németek végleg megadták magukat Zsukov marsallnak.

Amikor az amerikai katonák Berlinbe értek, már csak romokat találtak. Vandivert így írta le első benyomását a Life-nak, mikor megpillantotta a földdel egyenlővé tett várost:

Minden épület romokban hever. Hosszan lehet sétálni a városban anélkül, hogy bármilyen élő dolgot látnánk. Csak a halál néma csendje és elviselhetetlen bűze lengi körbe az utcákat.

2,5 millió orosz katona harcolt Berlinnél, hatezer tank és 40 ezer nehéztüzérségi egység lőtte a heteken át a fővárost. Három orosz parancsnok – Zsukov, Konyev és Rokosszovszkij marsall – egymással versengve, kerületről kerületre foglalta el várost. A Berlinbe visszavont 300 ezer német katonának esélye sem volt.

2,5 millió orosz katona harcolt Berlinnél, hatezer tank és 40 ezer nehéztüzérségi egység lőtte a heteken át a fővárost. Három orosz parancsnok – Zsukov, Konyev és Rokosszovszkij marsall – egymással versengve, kerületről kerületre foglalta el várost. A Berlinbe visszavont 300 ezer német katonának esélye sem volt.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Két német hadifogolyt kísérnek amerikaiak egy háborús börtönbe Berlin utcáin.

Két német hadifogolyt kísérnek amerikaiak egy háborús börtönbe Berlin utcáin.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

A Reichstag lerombolt épülete, mellette egy szétlőtt légvédelmi üteg. A német védők erődítményekké alakították a civil épületeket, bunkereket és tüzérségi állásokat telepítettek a közelükbe, hogy kihasználják a védekezésben a város adottságait.

A Reichstag lerombolt épülete, mellette egy szétlőtt légvédelmi üteg. A német védők erődítményekké alakították a civil épületeket, bunkereket és tüzérségi állásokat telepítettek a közelükbe, hogy kihasználják a védekezésben a város adottságait.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Orosz feliratok a Reichstag oszlopain. Mire a szövetséges csapatok Berlinhez értek, az oroszok már alaposan feldúlták a várost.

Orosz feliratok a Reichstag oszlopain. Mire a szövetséges csapatok Berlinhez értek, az oroszok már alaposan feldúlták a várost.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Berlin lerombolt panorámája: középen a Berlini dóm, balra a városháza. Április 28-án kezdődött a kormánynegyed ostroma, ahol a legelegánsabb épületek voltak. Ahogy ezen a légifotón is látszik, nem sok maradt belőlük.

Berlin lerombolt panorámája: középen a Berlini dóm, balra a városháza. Április 28-án kezdődött a kormánynegyed ostroma, ahol a legelegánsabb épületek voltak. Ahogy ezen a légifotón is látszik, nem sok maradt belőlük.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Orosz katonák cipelnek egy bronzból készült birodalmi sast, a náci párt jelképét, a Reichstag épülete előtt.

Orosz katonák cipelnek egy bronzból készült birodalmi sast, a náci párt jelképét, a Reichstag épülete előtt.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Amerikai tank egy berlini utcán

Amerikai tank valahol Észak-Rajna-Vesztfáliában(Fotó: William Vandivert. / Europress / Getty)

Amerikai katona szögel fel orosz és angol utcatáblákat egy póznára Berlinben.

Amerikai katona szögel fel orosz és angol utcatáblákat egy póznára Berlinben.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Utcakép az ostrom után. A németek aláaknázták a fontosabb utcákat és kereszteződéseket a ostrom előtt, hogy akadályozzák a támadó csapatokat az előre nyomulásban. Rengeteg fel nem robbant akna maradt a város alatt Berlin bukása után is.

Utcakép az ostrom után. A németek aláaknázták a fontosabb utcákat és kereszteződéseket a ostrom előtt, hogy akadályozzák a támadó csapatokat az előre nyomulásban. Rengeteg fel nem robbant akna maradt a város alatt Berlin bukása után is.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Hónapokba telt, mire a harcok után megtisztították a várost a törmeléktől. A városból katonák és civilek egyaránt rengetegen menekültek el az ostrom alatt és után is – félve az orosz megtorlástól. A Berlin környéki erdőkből még az elmúlt években is kerültek elő második világháborús holttestek.

Hónapokba telt, mire a harcok után megtisztították a várost a törmeléktől. A városból katonák és civilek egyaránt rengetegen menekültek el az ostrom alatt és után is – félve az orosz megtorlástól. A Berlin környéki erdőkből még az elmúlt években is kerültek elő második világháborús holttestek.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Romok között kutató berliniek az Oberwallstrassén

Romok között kutató berliniek az Oberwallstrassén(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Gyártelep Berlin mellett. A várost körülvevő második védelmi vonal főleg gyárakból és ipartelepekből állt, amiket géppuskafészkekkel és tüzérségi állásokkal erősítettek meg.

Gyártelep Berlin mellett. A várost körülvevő második védelmi vonal főleg gyárakból és ipartelepekből állt, amiket géppuskafészkekkel és tüzérségi állásokkal erősítettek meg.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Egy lerombolt erőmű Berlin mellett. A földön a lerombolt ipartelepről megmentett felszereléseket hordták össze, amiket jóvátétel címén később elszállítottak.

Egy lerombolt erőmű Berlin mellett. A földön a lerombolt ipartelepről megmentett felszereléseket hordták össze, amiket jóvátétel címén később elszállítottak.(Fotó: William Vandivert. / Europress / Getty)

Egy amerikai katona karlendítéssel viccelődik a németeken a Berlini Sportpalota (Berliner Sportpalast) beomlott tetőszerkezete alatt.

Egy amerikai katona karlendítéssel viccelődik a németeken a Berlini Sportpalota (Berliner Sportpalast) beomlott tetőszerkezete alatt.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

A városi ellenállási pontokat összekötő pincerendszer és a városban felhúzott tüzérségi fészkek falai helyenként 2,5-3 méter vastagak voltak, ellenálltak a fegyvereknek és a bombázásnak. Az ilyen állások letörésével együtt járt, hogy a körülöttük lévő épületek teljesen megsemmisültek.

A városi ellenállási pontokat összekötő pincerendszer és a városban felhúzott tüzérségi fészkek falai helyenként 2,5-3 méter vastagak voltak, ellenálltak a fegyvereknek és a bombázásnak. Az ilyen állások letörésével együtt járt, hogy a körülöttük lévő épületek teljesen megsemmisültek.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

A Brandenburgi kapu Berlin központjában megúszta az orosz bombázást, mikor azonban orosz zászlót tűztek a kapu tetején lévő szobor kezébe, a németek elkezdték lőni a műemléket.

A Brandenburgi kapu Berlin központjában megúszta az orosz bombázást, mikor azonban orosz zászlót tűztek a kapu tetején lévő szobor kezébe, a németek elkezdték lőni a műemléket.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Vizet hord egy berlini lány a város egyik lerombolt utcáján.

Vizet hord egy berlini lány a város egyik lerombolt utcáján.(Fotó: William Vandivert / Europress / Getty)

Vissza az előző oldalra

Tartalmak

A DSLR nem halott, és élvezi

2019-11-17

Daróczi Csaba ,, infostart"

2019-11-11
elonezet

A Soltvadkerten élő Daróczi Csaba lakóhelyének 15 kilométeres körzetében készíti világhírű képeit.

 

FOTOGRÁFIA

TERMÉSZETFOTÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM

Magyar fotográfus volt idén a világ legsikeresebb természetfotósa

Magyar fotográfus volt idén a világ